Szeretném veletek megosztani az egyik legújabb versem. Nagyon szeretem ezt a verset, közel áll hozzám nagyon. Ez is szerepelni fog majd az új kötetben, ami folyamatosan bővül és alakul. Címet még nem akarok mondani, mert, ahogy a versek alakulnak, úgy alakul a cím is és vele a kötet összeállítása is. 

Mikor látni foglak

Körbenőttelek, mint a fának az ága az út szélén álló kresztáblát.
Veled voltam, veled voltam.
Szorítottalak: kéz voltam egy izzó szívlámpán.

Néha még felvillan, mint a pirosló cseresznye a zöld levelek között.
Mikor látni foglak… látni foglak.
Ami vagyok: ágon ülő kismadár, ki várja, hogy jöjjön a vízözön.